Gyulaháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település Kisvárdától délre. Története a 14. századtól gazdagon adatolt, de nem lehetetlen, hogy alapítása visszanyúlik a honfoglalás korára, így számos címeralkotásra alkalmas motívum vonultatható fel múltjából.
Gyulaháza címere álló, kerek talpú, jobb-haránt osztatú pajzs. Felső, vörös mezejében peremes arany korongon a koronázási jogar kristálygömbjét díszítő, végtelenített arany szalag képe jelenik meg. Az alsó ezüst mezőben peremes kék korongba foglalva függőleges, élével jobbra forduló ezüst ekevas, vele párhuzamosan felfelé néző ezüst vadponty látszik.
A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, természetes színű csőrsisak helyezkedik el, rajta rubin- és zafírkövekkel ékesített, nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy), leveles arany koronával. Sisakdíszként a koronából jobbra forduló és jobbra néző vörös menyét növekszik, jobbjában aranylevelű vörös rózsát nyújt előre, baljával a feje fölé ezüst pallost emel.
A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.
A címer motívumai a címeralkotó szándéka szerint az alábbiakra utalnak:
1. A település egykori, feltételezett névadójára, a 10. században élt Gyula vezérre:
a). a Gyula név a magyar törzsszövetség második méltóságának elnevezéséből személynevesült, erre a vezéri hatalomra céloz a jogar aranyszalag motívuma;
b). a gyulai méltóság bírói hatalommal társult, amit a menyét mancsába helyezett pallos jelenít meg;
c). maga a menyét Gyula vezér leányára, Saroltára, Szent István király édesanyjára emlékeztet;
d). a pajzs vörös-ezüst mezeje is az Árpádok korát idézi.
2. A település életét szimbolizálják az alábbi múltra utaló jelképek:
a). az ekevas a 14. századból már jól adatolható szántóföld művelését;
b). a hal az egykori vízjárta terület halászatát;
c). mindkét motívum a település egykori pecsétjét;
3. Némileg aktualizált értelmezéssel mutatnak:
a). a sisak: a nagy világégések hősi halottaira, akik innen származtak, s kerültek a háborúk vérzivatarába;
b). a korona: a település önkormányzati autonómiájára;
c). a menyét mancsában lévő rózsa pedig arra, hogy a település temploma Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére van szentelve.
A címer tehát szakmailag kifogástalan, jelképeiben indokolható motívumokat tartalmaz.
Barna Gábor
ügyvezető
POSZT-ART Címerstúdió
Dr. Szegfű László
a történelemtudományok kandidátusa
tanszékvezető főiskolai tanár
Szeged, 1997. június 9.
